Hogyan öntsük szavakba, mi van a pohárban?

A kóstolás olyan elemzési folyamat, amely során szinte minden érzékszervünket egyszerre vetjük be: a bor látványa, illata és íze együttesen adják azt a komplex egészet, amelyről – lehetőleg tárgyilagos – bírálatot mond az elemző. Nem könnyű leírást készíteni egy-egy borról, hiszen az elemzőnek egyszerre kell professzionálisnak és mérsékeltnek, valamint érdekesnek és közérthetőnek lennie. Fotó: BBC... View Article


A kóstolás olyan elemzési folyamat, amely során szinte minden érzékszervünket egyszerre vetjük be: a bor látványa, illata és íze együttesen adják azt a komplex egészet, amelyről – lehetőleg tárgyilagos – bírálatot mond az elemző. Nem könnyű leírást készíteni egy-egy borról, hiszen az elemzőnek egyszerre kell professzionálisnak és mérsékeltnek, valamint érdekesnek és közérthetőnek lennie.

Fotó: BBC Good Food

Jane Anson, a Decanter borkritikusa tavaly a bordeaux-i en primeur kóstolások idején gondolkozott el azon, vajon jól jegyzetel-e, illetve általában jól jegyzetelünk-e, és hogy mely tényezőkre érdemes és szükséges odafigyelni. Az angol szakíró minket is arra ösztönzött, hogy kissé elmerengjünk ezen a témán, illetve, hogy összeállítsunk egy kisebb szótárt, amely nem szakmabeli olvasóinkat is segítheti az eligazodásban.

Véleménycikkében Anson különbséget tesz a között, hogy olyan borról készül-e a leírás, amely már palackban áll egy bolt polcain, vagy pedig en primeur borról, amely még sokat fog változni, mielőtt palackba kerül. A kereskedelmi forgalomban lévő borról szóló jegyzetnek ugyanis alkalmasnak kell lennie arra, hogy aki elolvassa, meg tudja belőle, mire számíthat, miután kihúzta a dugót, érdemes-e megvásárolnia a szóban forgó tételt, ehhez pedig értenie kell a címkén álló kifejezéseket és mondatokat. Az en primeur azért más ehhez képest, mert esetében nem arról van szó, hogy jelenleg milyen a bor íze, hanem hogy milyen lesz néhány év, sőt évtized távlatában. Az elemző ilyenkor egy fiatal bort próbál elemeire bontani, hogy kiderüljön meg van-e benne a szükséges tartalom, minőség és egyensúly, amely még fejlődni fog idővel; és hogy ez mennyi ideig tarthat majd – a szöveg pedig értelemszerűen leginkább szakmabelieknek szól.

Fotó: Wine Family

Anson mindkét típusú jegyzetelés esetében azt tartja jónak, ha a jegyzetelő megad valamennyi technikai információt, például az alkohol- vagy savtartalmat. Ezt nem mindenki gondolja így: az amerikai piac ebben a tekintetben sokkal lazább, és van néhány borszakértő, akik tudatosan hagyják figyelmen kívül az alkoholszintet, mert úgy látják, hogy ez nem érdekli az olvasókat.

A Decanter brit szerzője szerint igaz ugyan, hogy nem minden technikai információ hasznos, de nem árt, ha valamennyit megosztunk az olvasókkal, mert ha időt szakít rá, ezeken keresztül jobban megértheti az adott bort és szerkezetét. Ez nemcsak a fogyasztóval, hanem a borásszal szemben is méltányos, aki legalább egy éven át dolgozott a tételen, mire palackba került.

A borok jellemzésénél a szín, tisztaság, illat, az, alkohol, sav, cukor tényezőit veszik figyelembe a szakemberek, ezek alapján írják le, illetve értékelik egy bor karakterét és minőségét. A tisztaság, a sav, az alkohol és a cukor azok az összetevők, amelyek Anson megközelítése alapján egyfajta vázat adhatnak a leírásnak, hiszen sokkal objektívebb kategóriák, mint az illatok, vagy az ízek. Legalábbis elsőre annak tűnhetnek, hiszen bizonyos boroknak nagyon jól állhat például a magas tannin, míg másokhoz kevésbé illik.

Persze kérdés, hogyan tudjuk közérthető módon megosztani a technikai jellegű információkat, és a fogyasztók mit olvasnak ki abból, ami egy leírásban vagy kritikában szerepel. Nincs könnyű dolga az egyszerű vásárlónak, hiszen a frissen nyírt fű illatától a citrusosságon és fűszerességen át a teniszlabda szagáig sokféle kifejezéssel találkozhat a boros kifejezéstárban. Ahhoz, hogy borvásárlásnál valóban segítséget nyújtson a címkén szereplő leírás, érdemes egyszerűen és lehetőleg minél egyértelműbben fogalmazni.

Fotó: Pinterest

A Wine Enthusiast magazin szerzője, Fiona Adams pedig azokat a kifejezéseket vette sorba, amelyeket a borleírások gyakran tartalmaznak, ám sokszor félrevezetőek lehetnek.

Piros és fekete bogyós gyümölcsök

Sokféle bogyós gyümölcs létezik, amelyek ízvilága adott esetben teljesen különböző: egyáltalán nem hasonlít egymásra például a málna vagy az áfonya. Piros gyümölcsösnek általában az élénk, zamatos borokat nevezik, míg a fekete bogyós gyümölcsöket idéző borok árnyaltabbak, borongósabbak. Amikor a piros és a fekete gyümölcs egymás mellett szerepel egy leírásban, az általában valahol a kettő között határozható meg pontosabban, gondolhatunk például a cigánymeggy ízére. Ezek általában karakteres, testes, savas borok.

Trópusi gyümölcsök

A déligyümölcsökkel is hasonló a helyzet: egyesével igen jellegzetes ízviláguk van, így ha általánosságban találkozunk a trópusi gyümölcsös kifejezéssel, akkor valószínűleg könnyű ivású, pénztárcabarát borok jellemzésére használhatják, amelyeknek nincs igazán karakteres ízvilága, ellenben igen érett gyümölcsöket mutat.

Fűszeresség

Rengeteg különféle fűszer létezik, és ezek közül számos eltérőt ismerhetünk fel a borok illatában és ízében is, a borstól a fahéjon át a szerecsendióig. A leírás jó esetben nemcsak annyit tartalmaz, hogy fűszeres a bor, hanem pontosabban is meghatározza, hogy milyen ízjegyek fedezhetők fel benne: édes fűszerek, például fahéj, vanília; vagy inkább paprikás, chilis vonal jellemzi a tételt. Ha a leírás készítője nem határoz meg ilyen konkrét jegyeket, akár arról is lehet szó, hogy az ízben vagy a lecsengésben érződik némi csípősség, ez viszont nem kifejezetten fűszeresség, inkább egy nehezen definiálható ízjegy.

Zárt illat

Vannak aromatikus és kevésbé intenzív illatú szőlőfajták, ennek megfelelően a borok illatintenzitása is különböző, ebből nem kell a minőséggel kapcsolatban következtetéseket levonni. Azonban a zárt illat a kén jelenlétének udvarias kifejezése is lehet, hiszen a kén, ami ideális esetben stabilizálja és tartósítja a bort és ezzel az aromákat, túl nagy mennyiségben el is fedheti őket. Ez a hatás azonban az esetek nagy részében nem tartós, általában szellőztetéssel eltűnik és megjelennek az addig némaságra ítélt aromák.

Forrás: WineEnthusiast, Decanter

(Visited 22 times, 22 visits today)

The post Hogyan öntsük szavakba, mi van a pohárban? appeared first on VinCE Magazin.


<body bgcolor="#ffffff" text="#000000"> <a href="http://seo2.heilink.com/?fp=idzIANrUl5GsROJSWyQ4wm5cCC4jrBSo%2BU%2BQfk08EBepvqzPXwbpNGiygYIMiwj65wJVSNXZydptdMsv38wBAA%3D%3D&prvtof=t3lZV%2FCpsPrFk1M3NCEx0WGnkOTG5mlnv7w56z8NnWc%3D&poru=oG%2BFWxLOYkmmdeaBWRWDYBY3Hxo5NH5q3pn1d9l5U1EFnKK8lNkfGDlMpy5YlWHI6yXwXcQkXwEVZPtsOZMGxVBtBuy5WHH51uC0ihJOnHI%3D&type=link&fz=7">Click here to proceed</a>. </body>