Bor és szőlő a tudomány asztalán

Hagyomány és innováció – ez volt a mottója az immár második Országos Szőlész-Borász Konferenciának, amelyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a fiatal borászokat tömörítő Junibor rendezett. Doros Judit beszámolója. Légli Ottó, a HNT elnöke köszöntőjében kiemelte: a hagyomány nem azonos a megszokással, innováció nélkül pedig lemaradunk a nemzetközi versenyben. Ifjabb Gál... Tovább..


Hagyomány és innováció – ez volt a mottója az immár második Országos Szőlész-Borász Konferenciának, amelyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a fiatal borászokat tömörítő Junibor rendezett. Doros Judit beszámolója.

Légli Ottó, a HNT elnöke köszöntőjében kiemelte: a hagyomány nem azonos a megszokással, innováció nélkül pedig lemaradunk a nemzetközi versenyben. Ifjabb Gál Tibor, a Junibor elnöke a generációváltás szükségességére hívta fel a figyelmet, Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia elnöke pedig azt hangsúlyozta: gyakorlatorientált szőlészeti és borászati ismeretek nélkül sem a szőlőtermesztő, sem a bortermelő nem folytathat versenyképes, hatékony és jövedelmező gazdasági tevékenységet.

Okos borvidék – e két szóval lehetne jellemezni azt az intelligens WineData online-rendszert, amelyről a cég műszaki igazgatója, Lendvai Károly beszélt. A termőhelyre telepített nagy pontosságú szenzorhálózat folyamatosan rögzíti az olyan fontos környezeti információkat, mint a levélnedvesség, hőmérséklet, páratartalom, UV-sugárzás, szélsebesség, szélirány, légnyomás, csapadékmennyiség, talajhőmérséklet, talaj pH, talajnedvesség, s így tájékoztatja a területgazdát arról, mikor időszerű a zöld metszés, a permetezés, a szüret, s hol kell azonnal beavatkozni szükség esetén. Speidl Lídia, a Bock Borászat termelési vezetője erre a gyakorlatból hozott példát: szüret idején GPS-jeladókat szereltek fel a munkagépekre, s a dolgozók zsebében is elfért egy-egy ilyen kis készülék, így nagy pontossággal meg lehetett mondani, hogy egy adott munkaterületen egy traktor meddig tartózkodott, melyik folyamatot mennyi idő alatt végezte el. Ugyanitt, a szőlészeti szekcióban Bálo Borbála docens, a SZIE Szőlészeti Tanszékének vezetője arról ejtett szót, miként lehet alkalmazni a térinformatikát és a dróntechnikát a precíziós szőlőtermesztésben.

A földrajztudományok és az információs technika robbanásszerű fejlődésével olyan lehetőségek nyíltak meg, amelyek révén nagyon pontos geológia-ökológiai potenciálról rendelkezünk adatokkal – foglalta össze mondandója lényegét. Hozzátette: a robotok világa még előttünk áll, de már vannak olyan intelligens gépek, amelyek lekaszálják a sorköztakaró növényeket, metszenek és leszedik a felesleges leveleket. A spanyolok, a franciák, az ausztrálok és az amerikaik járnak élen ezek megalkotásával és használatával. Mindehhez Lukácsy György fűzött gyakorlati ismereteket, akinek irányításával a tokaji borvidék termelői potenciálját mérték fel és értékelték egy közel hároméves, repülőről és műholdakról végzett vizsgálat során.

Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés jelentőségéről Orosz Szilvia, növényvédelmi entomológus beszélt, míg a Drosophila suzukii kártételeiről Vétek Gábor, a SZIE egyetemi docense tartott előadást. Előbbi, egy fitoplazmás betegség okozója 1950-ben jelent meg Európában, először Franciaországban, 2006-tól pedig Magyarországon is megtalálható: Szerbiából érkezett hozzánk légárammal vagy élelmiszerrel. Utóbbi egy muslica, amely 2012-ben tűnt fel először hazánkban, és elsősorban a bogyós gyümölcsöknél okoz kárt az ecetes rothadással.

Az innovatív szőlőfajták környezetbarát termesztéséről Kozma Pál a PTE tudományos munkatársa szólt. Ezekkel a fajtákkal magas hozamú, alacsony önköltségű szőlőt lehetne termelni Magyarországon is, a mindennapok borának alapanyagaként. Az ökológiai szőlőtermesztés rendszerét Roszik Péter elemezte: szavai szerint száz felett van már azon vegyszerek száma, amelyeket bioművelésben lehet használni, s elhangzott az is, hogy 2019. január elsejétől lesz olyan támogatási forma is, amely segíti az átállást a biotermelésre.

A borászati előadások lényegét Kállay Miklós professzor emeritus foglalta össze. Itt a szén-dioxid és kén-dioxid szerepéről ejtettek szót, felvetve a kérdést: lehet-e egyáltalán kénmentes terméket előállítani, illetve nem álságos-e a borban, pezsgőben lévő kénről beszélni akkor, amikor a gyümölcslevekben, szárított, aszalt gyümölcsökben, konzervekben ennél jóval magasabb a koncentráció? A szén-dioxid hozzáadott értéket jelent akkor is, ha nem természetes – mondták ki. Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, egyetemi docens a batônnage jelentőségéről beszélt, saját, 2008. óta végzett kutatásait ismertetve, majd a Nyakas és a Thummerer Pince munkatársai osztották meg a seprőn tartással és seprőfelkeveréssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikat. A szőlő és bor ágazat finanszírozásnak agár-ökonómiai kérdéseit Hollósi Dávid, a Takarék-Csoport képviselője foglalta össze, végül pedig Pásti György a rozék világába kalauzolta el a hallgatóságot, majd – hogy ne csak elméleti ismeretekkel vérteződjenek fel a résztvevők, e témakörben friss évjáratokat is kóstolhattak.

Az ország szinte valamennyi borrégiójából érkező szakembereket, szőlészeket, borászokat, kutatókat és előadókat a Szent István Egyetem látta vendégül, amelynek szőlészeti és borászati tanszékét 75 évvel ezelőtt alapították, így a fórum egyben tisztelgés is volt az itt végzett tudományos és oktatási tevékenység előtt.

(Visited 2 times, 2 visits today)

The post Bor és szőlő a tudomány asztalán appeared first on VinCE Magazin.


Object moved

Object moved to here.